Felmerülhet a kérdés bennünk, hogy az a hasznosabb, ha csoportban, vagy ha egyénileg fejlesztjük beszédünket.

A csoportos foglalkozásnak és az egyéni órának is vannak előnyei illetve hátrányai.

A csoportos alkalmak során több olyan gyakorlat is végezhető, amiket az egyéni órákon szinte lehetetlen alkalmazni. Illetve a külső kontroll is más. Ha több ember előtt szereplünk és a mentor segíti a növendékeket abban, hogy megfelelő módon és időben adjanak visszajelzést társaiknak, azzal az egyén fejlődését, önbizalmát is fokozhatjuk. A csoportos feladatok fokozott koncentrációt igényelnek. Ezek a  feladatsorok fejlesztik az empatikus készséget is, valamint a csoportmunkában való részvételt. Ezen alkalmak azonban nem megfelelőek az egyéni beszédhibák javítására.

Az alapozó munkát csoportos munka keretében is  hatékonyan lehet végezni. A beszédhibák javítása azonban mindig egyéni órák alkalmával történjen!

Azt javaslom, akinek módjában áll, indítsa a tanulást egy csoportos tréninggel, majd folytassa azt egyéni alkalmak keretein belül.

A beszédterápia gyakorlatai segítik a növendékeket magabiztossá tenni a kommunikáció terén. A helyes légzés, segíti az ellazulást illetve a megfelelő levegőoszlop kialakulását, ami a hatékony kommunikáció alapja. Az erre épülő gyakorlatsorok fokozatosan elvezetik az egyént a megfelelő beszédtechnika  elsajátításához.

A hozzám jelentkezők gyakran a kommunikációhoz kapcsolódó szorongásukat szeretnék leküzdeni, orvosolni. A gyakorlatokhoz kapcsolódó beszélgetések segítik feltárni a szorongások, félelmek okát. Előfordul, hogy szükség van pszichológus kolléga segítségére, akivel párhuzamosan segítjük az egyén mentális és verbális fejlődését.

Sokaknál nagy segítség lehet, aha a nagy hajtás közepette megtanulnak ellazulni, napi szinten pár percet magukra szánni, és a munkahelyi,otthoni stresszt máris könnyebb megelőzni, kezelni, feldolgozni.

Erre kiváló módszer az Autogén Tréning.

Az Autogén tréning az alábbi problémák esetén javasolt:

• szorongásos állapotokban, pánikbetegségben
• tartós stresszben élőknek
• a mindennapokban nehezen ellazulóknak
• alvászavarban szenvedőknek.

Az Autogén Tréning általános ellazításból és 6 alapgyakorlatból áll. Ezek a következők:

• nehezedési
• melegedési
• légzési
• szív
• zsigeri
• fej

Általam ajánlott Autogén Tréning: Autogén Tréning

Növendékeim sokszor azzal a problémával keresnek fel, hogy rendkívül lámpalázasak, ha meg kell szólalniuk akár két vagy több ember előtt.

Nézzük meg, mi az a pár dolog, ami segítheti lámpalázunk mértékét csökkenteni a rutin és a beszédterchnikai illetve retorikai tanulási folyamat mellett. Tehát mi az, amire jó ha figyelünk akkor is, ha nem szándékozunk beszédterapeutához elmenni.

-Mozgás

" A szervezet mozgásellátásának elhanyagolása egymagában is feszült idegállapotot alakít ki. A lámpalázas tanulók és felnőttek elmondása szerint a szereplési zavarok sokuknál akkor kezdődtek, amikor a korábbi mozgásalkalmakat elhagyták. A fizikai, idegi stabilitás eléréséhez edzésben kell tartani a szervezetet, hogy bírja a fáradalmakat, és erőfölénnyel tudja teljesíteni a feladatokat. Így a szervezet nem kényszerül huzamosan többlet erőfeszítésre és nincs szükség a serkentő funkciók állandó üzemben tartására. Ezáltal a hormon és idegvezérlés önműködően beáll a normál szintre."

-Légzés

"Az idegrendszer regenerálódásához és kiegyensúlyozott működéséhez szükséges oxigénellátást folyamatosan kell biztosítani. Ezt egyrészt a mozgásedzéssel érjük el. Másrészt tudatos légzéstréninggel, amely megedzi a légzőrendszert és időnként teljes kapacitással működteti. Emellett nélkülözhetetlen a rendszeres szabadlevegőzés. A lámpalázas embereknél különösen ügyelnünk kell a nagy volumenű „oxigénpumpálásra”. A szimpatikotóniás idegállapot velejárója a fokozott oxigénigény. Ha a bevitel nem fedezi a szükségletet, akkor az idegrendszer készenléti feszültsége tovább növekszik. Kellő oxigén felvétele viszont segíti az idegi-hormonális szabályozás kedvező behangolódását."

-Táplálkozás

A táplálék változatos összetétele, normális mennyisége, az elegendő és rendszeres vízfelvétel, az étkezések időrendje és normális, nyugodt körülményei döntően fontosak a stabil idegállapot fenntartásában."

A szereplési alkalmasság fejlesztésének programját  mindenkinél az egyéni adottságok és körülmények szerint kell kidolgozni.  Természetesen a fizikai felkészítés mellett a lámpalázas szereplőknél különös gondot kell fordítani a szakmai felkészülésre is. Mindez sokoldalú tudást kíván a pedagógustól és következetességet a felhasználótól.

Számtalan prezentációs tréning kínáltatja magát az interneten. Amit most leírok, az az alappillére minden prezentációnak. Íme vázlatpontokba szedve, mire figyeljünk, ha prezentálunk:

-Alapos felkészülés az adott témából

-Alkalmazzuk a már megtanult alapvető beszédtechnikai elemeket ( levegő, hangadás, artikuláció, beszédtempó, hangsúly )

-Hatásos kezdés, figyelemfelkeltés

-Felépítés, logikai ív, követhetőség

-Gesztikuláció, testtartás

-Szóhasználat

Szeretettel várok minden beszédtechnika iránt érdeklődőt májusi fél napos, lassan hagyománnyá váló bevezető beszédtechnikai alapozó tréningemen!

Időpont: 2011.Máj 14.(szombat). 14:00.

Helyszín a létszámtól függ!

Jelentkezési határidő: április 30.

A tréning díjáról, programról és a helyszínről e-mailen illetve telefonon kapnak tájékoztatást a jelentkezők.

Jelentkezési lap kérése: beszedinfo KUKAC gmail.com

A beszélés tudatosan indítható,akaratlagosan befolyásolható neurofiziológiai műveletsor, melynek elemei reflexszerű önállósággal, automatikusan kapcsolódnak egymáshoz.

A beszédszervek mozgásait, az artikulációs folyamatokat a központi idegrendszer legmagasabb része: a kéreg és a kéreg alatti központok koordinálják.

A beszédben összekapcsolódik a  tudatos és a  nem tudatos jelleg.

A beszédjavítás során egy akaratlan mozgást, amely automatikusan folyik le, akaratlagos mozgássá alakítunk át (helyes artikulációs változat)és ezt a helyes változatot nem akaratlagossá változtatjuk, automatizálttá rögzítjük.

A beszélés művelete:

Az agykéreg beszédmotoros központjából az efferens idegpályákon át utasítások érkeznek az effektorokhoz ( a beszéd esetén a gége, garat, lágy szájpad, nyelv, arc stb. izomzatához). A beszédszervek mozgásáról a beszédszervekben lévő receptorok és a központok felé vezető idegpályák segítségével értesülnek az érző, szenzoros beszédközpontok. Ha rossz volt a végrehajtás, önkorrekció következik be.

A központi idegrendszerben összehasonlítási folyamatok mennek végbe. Amennyiben a beszélő központi idegrendszere nem képes a hibás mozgási műveleteket korrigálni, akkor van szükség beszédtanárra, logopédusra.

A beszédjavításban nélkülözhetetlen a visszajelzés, a kontrollálás.

Most pár sorban azokat a hasznos dolgokat fogom felsorolni,amivel gyermekünk beszédfejlődését,beszédkészségét "házilag" is fejleszthetjük.

A legfontosabb, hogy tisztában legyünk a saját beszédünkkel. Ha bármilyen problémánk van, előbb azt orvosoljuk,hiszen a gyerek utánzással tanul. Ergo ha hadarok, nem beszélek érthetően, nagy valószínüséggel a gyermekem is ezt a mintát fogja követni.

Fejlesztő technikák otthonra (szaktudást nem igényel)

-Beszéljünk,nevessünk!

-Utánozzunk! (Utánozzuk különböző állatok, tárgyak hangját.)

-Egészen pici kortól fogva olvassunk sokat a gyermeknek. Próbáljuk a szánkat minél szebben formálni, hogy a baba ne csak hallja,hanem le is tudja olvasnia  szánkról amit mondunk. Ezek a pillanatok,később akár hosszabb időintervallumú tevékenységek mindig nyugodt környezetben történjenek. Fontos,hogy a  gyerek életkorának megfelelő könyvet,verset mondjunk. Amikor már a szavak tanulásánál tartunk,mert a gyerek kezd beszélni, sosem szidjuk le,ha valamit rosszul mond. Inkább ismételjük meg helyesen,hogy a megfelelő kiejtés rögzüljön a fülébe.

Sokszor nagyon kimerítő és unalmas tud lenni, ha a kisgyerek ötvenedszerre is ugyan azt a mesét szeretné hallani. Tegyünk a kedvére,és akármilyen nehéz, olvassuk azt,amit ő szeretne hallani.

Az én kislányom(most 4 éves) hosszú ideig csak az Anna és Petikét szerette volna,ha olvasom neki. 2 hónap folyamatos olvasás után a kislányom 4 mesét tudott másfél-két évesen a könyvből hibátlanul. FAntasztikus a memóriájuk. Aztán amikor megunta,következett a következő kedvenc és azt már másfél hét (napi 3szori olvasás) után tudta kívülről,és úton útfélen mesélte nekünk.

Most 4 éves,és továbbra is nagyon szereti a meséket. Rengeteget olvasunk együtt.

Sokszor mesélek a saját szavaimmal is neki,amibe beleszól és ő is alakítja a történetet. Ez játékosan mozgatja a fantáziáját. Beleszövi az aznapi eseményeket, vágyait,félelmeit.

-Énekeljünk sokat. Ne sajnáljuk az időt összegyűjteni gyermekkorunk kedvenc dalait. Tanuljunk mi is új énekeket. HA nem jó a hallásunk,sebaj. A gyereknek fontos,hogy hallja az édesanyját/édesapját énekelni. Természetesen nem elhanyagolható a közös zenehallgatás sem. Rengeteg gyermekeknek szánt zenei cd kapható a boltokban. Javaslom( Kolomos, HAlász Judit,Gryllus Vilmos, Alma Együttes, Zeneovi, Kalálka).Figyeljünk arra,hogy igényes zenét hallgattassunk a gyerekkel.

Egészen pici korban inkább klasszikus zenét javaslok hallgatni. A komolyzene megnyugtatja a piciket (Mozart,Vivaldi stb).

HA tehetjük,ismertessünk meg vele minél több hangszert és azok hangjait.

-Rajzoljunk és közben verseljünk ( Pont,pont vesszőcske kb.2 éves korban).

-Amikor már nagyobb, tapsoljunk a mondókákhoz egészen egyszerű ritmusokat.

Az összes tevékenység legyen örömteli.Sosem eröltessük a gyereknek!!! Amikor velünk énekel,versel stb. dicsérjük meg,még akkor is,ha elrontja. Mondjuk, énekeljük együtt újra.

Természetesen kis korban kiderül, hogy milyen adottságokkal bír egy gyermek,hogy mihez van érzéke, mihez nincs. Hogy mihez van kedve, mihez nincs.

Egy biztos, minden fejleszthető.

De mi is a rekedtség, a raucedo?

A rekedtség a hang tisztaságának zavara. A hangszalagrezgés által képzõdött tiszta zöngehanghoz zörejelemek társulnak.

A zörejelemek a hangképzés folyamatának periodicitási zavara miatt keletkeznek.

A periodicitási zavarnak, tehát a nem harmonikus rezgéskép kialakulásának két alapvetõ oka van: a hangszalagrezgés zavara és az áramló levegõ turbulenciája.


A rekedtség vizsgálata
A rekedtség vizsgálata a szokásos fül-orr-gégészeti vizsgálaton kívül stroboszkópiával, glottográfiával és hangszínképelemzéssel történik.

A rekedtség a hang tisztaságának zavara. Létrejöhet akár 1-2 óra alatt is, de viszonylag hamar elmúlik. A3 hét után is megmaradt rekedtség után mindenképpen gégeorvosi vizsgálat szükséges a tényleges betegség megállapítása céljából.

A gégészeti vizsgálatkor rendkívül érdekes megfigyelni azt, hogy a rekedtség foka és a beteg gégéjének állapota nem mindig felel meg egymásnak!

Sokszor súlyosan beteg gége mellett is viszonylag jó a hang, máskor szinte egészséges hangszalagokkal sem tud a beteg tiszta hangot képezni. A magyarázatot abban találjuk, hogy a fokozatosan kifejlõdött szervi elváltozással a beteg megtanul együtt élni, tehát változtat a hangképzési technikáján, amíg csak tud. Az ép gége melletti rossz hang a funkcionális hangképzési zavarok jellemzõje.

A funkcionális hangképzési zavarok jellemzõi:
– a hang rekedt
– a légvezetés rossz
– a nyakizomzat görcsös, erõltetett
– a hangmagasság nem megfelelõ
– a hangerõ csökkent
– a hangtartás megrövidült
– a hangindítás kóros
– a beteg krákog, harákol és a torkában lévõ gombócra panaszkodik

Tehát a rekedtség csak egy része a diszfóniának és csak a képzett hang minõségét jellemzi, a hangképzési technikát nem!

(Gyógypedagógiai Szemle)

A rekedtség felnőtt korban: LINK

„Nagyon köszönöm, hogy szakértő munkáddal hozzájárultál kommunikációs tréningjeink sikeréhez! A résztvevőktől kapott visszajelzések is azt igazolják, hogy az általad végzett beszédtechnika oktatás hasznosnak bizonyult, úgy érzik a tanultakat be tudják építeni a mindennapi munkába.

Remélem a jövőben is együtt tudunk működni a kommunikációs tréningeken! ”

„Bebesi Horváth Katát egy inspiratív és szakmailag igen hozzáértő tanárnőnek ismertem meg. Rendszeres kommunikációs és beszédtechnika foglalkozásainkon rengeteget segített abban, hogy megbirkózzak azokkal a kihívásokkal, amikkel kezdő tanácsadóként találkoztam: azaz beszédemet érthetőbbé, kiállásomat határozottabbá, előadásmódomat pedig élvezhetőbbé tegyem.

Beszédtechnikai ismeretek: óráink során Kata azonnal beazonosította, hogy mik azok a technikai elemek, melyek helyes alkalmazásával sokat javíthatok kommunikációmon. Rendszeres gyakorlás során segített például elsajátítani az egyes hangok helyes ejtését, a megfelelő légzéstechnikát.

Kreatív gyakorlatok: a technikai ismeretek elsajátítását, elmélyítését és a saját kifejezés-repertoár bővítését kreatív formában végeztük, ritmusgyakorlatok, szerepjátékok, prezentációk, versmondás, éneklés bevonásával.

A háttérben meghúzódó okok: Kata igazi pedagógusként nemcsak a technikai és gyakorlati ismeretekre fektetett hangsúlyt, hanem abban is rengeteget segített, hogy az ember beazonosítsa és legyőzze azokat az okokat, melyek a megfelelő kommunikációban gátolják (legyen az önbizalomhiány, túlzott lazaság, izgulás, vagy bármi más) ”

„Számomra Kata beszédtechnika órái nagyon sokat segítettek a helyes megnyilvánulásban, fogalmazásban, artikulációban. Ráirányította figyelmemet a hibáimra és annak helyes kijavítására, ami játékosan zajlott, így semmilyen problémát nem okozott.

A játékosság mellett kellő tanári szigora is segített az órák folytonosságában, folyamatos fejlődésemben.

Az egy órás tanulás folyamán felfrissülten és utána magabiztosabban tudtam elvégezni azokat a feladataimat, ahol szükségem volt a szavak szép kiejtésében.”

Korábbi bejegyzésemben tárgyaltuk az önbizalom fontosságát a kommunikációt illetően.

Most pár gyakorlati tanáccsal szeretnék szolgálni azoknak, akik szeretnének beszédjükön változtatni s még nem jutottak el beszédtanárhoz.

Hangsúlyozom, hogy a beszédfejlesztő vagy beszédterapeuta segítsége okvetlen szükséges a szakszerű kontroll és irányítás miatt.

De mi az,amit mi magunk is megtehetünk?

1., Álljunk egy tükör elé és írjuk le egy papírra,hogy mit látunk. A papírra két különálló oszlopba írjuk azokat ,amiket szépnek,jónak találunk magunkon és a mások oldalra azt,amin szeretnénk változtatni.

Amiket szépnek,jónak találunk, olvassuk el napjában többször.

2.,Kérdezzük meg egy számunkra fontos,és hiteles személy véleményét ugyanerről. Milyennek tart bennünket? Kérdezzük meg,szerinte milyen erényekkel,jó tulajdonságokkal bírunk. (érdemes összehasonlítani a saját magunk által írt papírral).

3.,Olvassunk minden nap akár csak 5 percet,de hangosan! De igen,lehetséges! Olvassunk izgalmas híreket a családtagoknak,vagy mesét a gyerekeinknek vagy a társunknak. (Próbáljuk minél színesebben felolvasni!)

Napjainkban jellemző, hogy idegen nyelven beszélünk egész nap,aztán este hazaérve bekapcsoljuk a TV-t és ki is merült a napi szép magyar beszéd.

Hogyan akarunk szépen beszélni magyarul,ha nem használjuk azt?!

4., Tükör előtt beszéljünk folyamatosan akár csak 2 percig. Tudunk 2 percig beszélni? Amennyiben igen, figyeljük meg a non-verbális kommunikációnkat. Milyen az arc mimikánk? Milyen a  gesztusvilágunk a testtartásunk. Máris kaphatunk egy képet arról,amit a tisztelt kollégák láthatnak,amikor prezentálunk. A változtatni valókat írjuk fel és haladjunk szép sorjában. Mindig egy dolgot próbáljunk kijavítani.Tehát a következő előadásunk,szónoki beszédünk alkalmával arra az egy bizonyos dologra összpontosítsunk.HA sikerült,ki lehet pipálni,és jöhet a következő.

5., Bizony-bizony fontos a felkészülés. Ha már előre tudjuk, hogy előadást kell tartanunk, akkor készüljünk fel időben.Írjuk le a szöveget.Akit jó beszélőkével áldott meg az Ég,az is készüljön fel.Írjunk vázlatot,pontosat,precízet. Ez alapján álljunk kedves "barátunk" a tükör elé, és mondjuk el magunknak. Rengeteget segít!

Ezek lehetnek az első lépések,amiket önmagunk megtehetünk terapeuta nélkül.Az azonban nagyon fontos, hogy ha komolyabban fejlődni szeretnénk,keressünk fel szakembert.

Súlyos beszédhibáknál logopédust, egyéb esetekben elegendő a beszédtanár,esetleg coach,illetve pszichoterapeuta.

Munkám során elengedhetetlennek tartom a pszichoterapeutával való együttműködést, mert rengeteg beszéddefekt mögött lelki háttér áll.Ilyenkor a beszédtanár és a pszichológus együtt segítik a z egyén fejlődését, céljának elérését.

Beszédtechnika alapozó tréning!

A tréning során mindenki elsajátíthatja a beszédtechnika alapjait.

• Légzés
• Artikuláció
• Mellrezonancia növelés
• Koncentrációs alap gyakorlatok
• Egyéni beszédhibák felismerése, tanácsadás
• Előadói (prezentációs) alap gyakorlat

Időpont: 2010. Október 9. (szombat). 14-től 18 óráig.

Jelentkezési lap kérése/ info.: beszedinfo KUKAC gmail.com

Részvételi díj: 10 000.-/Fő

Közhely,de igaz. Az olvasottság,tájékozottság segít abban, hogy meg merjünk szólalni nagyobb társaságban is. Sokan keresnek meg azzal a problémával,hogy nem mernek nagyobb társaságban bekapcsolódni a beszélgetésbe. Miért? Nem csak a gyerekkori traumák,az uralkodó szülők miatt. Nem. Két szélsőséges esetet mondok most,ami legtöbbször biztonságot nyújt az embereknek,azaz jelen esetben magabiztossá tesz. 1.PÉNZ. 2.MŰVELTSÉG. Természetesen lehet ez is csak általánosítás,azonban az emberek nagy többségére igaz.

Óráim / tréningjeim során ha szükséges szókincsfejlesztést is belecsöpögtetek az alkalmakba.

Olvassunk szépirodalmat, húzzuk alá a számunkra ismeretlen szavakat. Nem ciki!

Nincs idő olvasni? Dehogynem! Legyen a táskánkban mindig olvasnivaló. a buszon, orvosnál várakozva, tárgyalásra várva, evés közben is lehet olvasni. Napi 10 perc olvasással már előrébb vagyunk.

A legtöbb ember hordoz magában gyermekkorában szerzett belső sebeket, amiknek külsődleges megnyilvánulási formái egyaránt észlelhetőek verbális és nonverbális kommunikációjában.

Amikor eljut valaki abba az állapotba, hogy felismeri ezeket az un. defekteket, akkor megpróbálja vagy maga orvosolni azokat, vagy szakember segítségét kérni.

Ezekben az esetekben a legjobb megoldás a jó pszichológus ( életvezetési tanácsadó) és a beszédfejlesztő pedagógus együttes munkája.

Kedvenc mottóm : " A szép beszéd, az önbizalom gerince."

Ezt a mondatot sokszor hallják tőlem növendékeim. Nem véletlenül. Ha valaki szégyell megszólalni,vagy félve teszi azt, egyértelmű,hogy önbizalom hiányban szenved, esetleg butának, szerencsétlennek érzi magát. Ilyenkor a beszéd halkká, motyogóvá, érthetetlenné válik. Legrosszabb esetben az egyén meg sem szólal nagyobb társaságban.

Ilyenkor a hagyományos beszédtechnikai elemek közé érdemes beépíteni a szókincs megnövelését, valamint spontán beszélgetéseket beiktatni az alkalmakba, aminek során a tréner folyamatosan jegyzi az észrevett problémákat. Az alkalom végén pedig átbeszélik ezeket a növendékkel.

Természetesen a hagyományos feladatok semmiképpen nem elhanyagolhatóak,hiszen ezek az alapjai a helyes beszédnek (ld. korábbi bejegyzések.)

Összességében tehát, ha úgy érezzük, hogy beszédünk nem gördülékeny, akadozó, halk,mások számára nem érthető, zavaró, mindenképpen forduljunk szakemberhez segítségért.

Az emberi beszéd olyan fizikai folyamatok eredményeként jön létre, melyek megmagyarázhatók, tanulmányozhatók. A beszédtechnika más tudományágak segítségével – anatómia, lélektan, szociológia, szociálantropológia, szociálpszichológia, pszicho-lingvisztika, irodalomtudomány, nyelvtudomány stb. feltárja a beszéd kóros elváltozásait, és pontos mozdulat beállításával, begyakorlásával javítási lehetőséget teremt. Minden megszólalás pszichikai indíttatású, ezért a lelki problémák kiváltotta testi görcsösségek, pótcselekvések, beszédbeli torzulások mind-mind feltárhatók a verbális és nonverbális kommunikáción keresztül. A pszicho-lingvisztikai elemeknek épp úgy, mint a testbeszédnek, hamarabb hiszünk, mint a szóbeli tartalomnak. A hangsúly, a hanglejtés, a hangerő, a hang színe, magassága, valamint az a mód, ahogy a szavakat kiejtjük sokat elárul egyéniségünkről vagy modorosságunkról. A laza, természetes, oldott megszólaló megnyitja, a gátlásos, görcsös pedig eltávolítja, bezárkózásra készteti kommunikációs partnerét.

Szeretettel ajánlom minden kedves érdeklődő figyelmébe a Raabe Kiadó alsó Tagozat Tanítói Kincsestár márciusi számát, melyben  Színjátszóköri foglalkozások címmel olvasható a publikációm.

A fejezetben nem csak elméleti segítséget kapnak a pedagógusok egy színjátszókör lebonyolításához,hanem gyakorlati segítségként egy 10 alkalmas, tematikusan felépített foglalkozás tervezetet is.

A feladatok segítik és fejlesztik a gyerekek kommunikációs készségét, memóriáját, koncentrációs készségét, kiejtését valamint megtanít közösségben,csapatban dolgozni és ezáltal figyelni másokra.

A logopédiai kezelés, a beszédterápiát elõkészítő gyakorlatokkal, már
csecsemőkorban kezdődik a logopédus irányítása, tanácsai alapján. A száj
kinyittatásával, csücsörítésével, fúvási feladatok végeztetésével, a nyelv
többirányú mozgatásával az ún. finom motóriumot ügyesítjük, amely a
hatásos beszédterápia alapja. A rendszeres logopédiai kezelésnek nincs szigorúan
meghatározott alsó korhatára: akkor kell elkezdeni, amikor a beszédzavar
már nyilvánvaló, és a gyermek hajlandó együttműködni a kezelést
vállaló logopédussal. Fontos, hogy a szülő – csupán jó szándékból és
szerető unszolással – ne vállalkozzék a beszédhibák kijavítására, ez szakember
dolga; a „házi feladatokat” csak a logopédus előírásai alapján szabad
és kell is végezni. Az esetleg hibásan kialakított hangzókat ugyanis sokkal
nehezebb korrigálni, mint egy hangzót (betűt) a „semmiből” kifejleszteni.
Ez alapszabály. A logopédiai kezelés – a beszédzavar súlyosságától, a
gyermek ügyességétől és a szülők segítő támogatásától függően – általában
1½–2 évig tart, de több évig is elhúzódhat. Célszerű, ha a beszédjavítás az
iskoláskorra befejeződik, de egy-két hangzó hibája nem akadálya a beiskolázásnak.
A logopédiai kezelés többnyire ambulanter történik, általában
hetente kétszeri foglalkozással; természetesen a helyi adottságokat és a
gyermek teljesítőképességét mindig célszerű egyénileg megítélni, és tekintetbe
venni. A beszédterápia az esetek túlnyomó többségében eredményes,
de ha nem halad előre, a beszédjavító műtétet nem szabad halogatni.

Ne maradjon le!

Februártól újból indulnak az egyéni-és csoportos beszédtechnika alkalmak.

Jelentkezés az alkalmakra január hónaptól a beszedinfo KUKAC gmail.com e-mail címen, illetve a 063062093597-es telefonszámon lehet.

Az alkalmak egyénileg 45 percesek

csoportosan 3 főtől másfél órásak.

Árajánlat kérés a fent olvasható elérhetőségeken.

Referenciát, kérés esetén e-mail-en keresztül örömmel küldök.

Ne feledje,a szép beszéd az önbecsülés és a siker gerince!

Bebesi-Horváth Kata

A dadogás (mint a beszédritmus zavarainak) esetében a beszéd folyamata, összhangja, szerkezete, ritmusa esik szét.

Dadogóknál a beszédritmus zavarának legfőbb tünete a beszéd közben fellépő görcsös megakadás, amely a kezdő szótag, hang ismétlésétől a hangképzési képtelenségig terjedhet. A görcsök a súlyosságtól függően a légzésre, a hangadásra, az artikulációra és az egész vázizomzatra is kiterjedhetnek.

A dadogás kommunikációs zavar, amely már nemcsak a verbális csatornát érinti, hanem hatása az egész személyiségszerkezetben érzékelhető. Terápiájukat logopédus szakember végzi, komplex orvosi, pszichológiai, logopédiai vizsgálatok eredményeire támaszkodva.

Meghatározás:

Súlyos kihatású beszédzavar, mely az egyén életében és a későbbi életkorban is hatással van az egyén életpályájának alakulására.
A dadogás a folyamatos beszéd zavara. Nemcsak beszédprobléma, hátterében egy összetett tünetegyüttes található, amelynek csak a vezető tünete a beszéd görcsös szaggatottsága.

Okai:

A szakemberek között általában egyetértés van abban, hogy a dadogás hátterében több okra bukkanhatunk. Nem sikerült azonban még felismerni azt a tényezőt, ami minden kétséget kizáróan dadogást okoz. Ugyanaz a hatás az egyik embert dadogóvá teszi, a másikat nem.
Viszont ismerjük a hajlamosító tényezőket, de éppen azt az okot, ami a dadogáshoz vezet, azt nem.

• A dadogás kezdete általában köthető olyan eseményhez, amely a gyermek számára kellemetlen élményt jelentett. Megijedt egy kutyától, tartósan elszakadt az édesanyjától, szüleitől (pl. hosszabb kórházi kezelés), óvodakezdés, testvér születése, stb. Ezek a hatások csak akkor vezetnek dadogáshoz, ha a háttérben megvannak a dadogásra hajlamosító tényezők is.
• Gyakran jellemző a dadogó gyerekekre a gyenge idegrendszeren alapuló érzékeny pszichikum, ezért okoz náluk az ijedtség, a félelem, a hosszabb ideig tartó szorongás, a tartós érzelmi-indulati feszültség dadogást. Ezek hatására ugyanis az idegrendszer egyensúlya megbomlik. A dadogás az egyik neurotikus tünet, ami jelentkezhet. Ezért sokan a dadogást beszédneurózisként határozzák meg.
• A dadogás hátterében hajlamosító tényezőként szerepelhetnek bizonyos testi, alkati, biokémiai sajátosságok, gyermekkori agysérülések, betegségek.
• Dadogásra hajlamosító tényező a veleszületett beszédgyengeség és a beszédfejlődési rendellenesség is.
• A túl gyors vagy túl lassú beszédfejlődés egyaránt káros lehet.
• A dadogásra való hajlam öröklődhet.
• Egyértelmű veszély lehet az átállított balkezesség, ugyanis az átállítással tartós kellemetlen hatást váltunk ki, a gyermek nyugtalanná, tevékenységében bizonytalanná válik, mozgásának szabályozása, beszédmozgás-irányítása sérül.
• Az utánzásnak, mint kiváltó tényezőnek, csak kisgyermekkorban van szerepe a beszédgyenge vagy dadogásra hajlamos gyermekeknél.

Napjainkban egyre több a dekoncentrált gyermek. Nem tudnak az iskolában megfelelő képpen figyelni az őket oktató pedagógusokra, otthon pedig tanulási nehézségekkel küzdenek. Amikor bejutnak bármely felsőoktatási intézménybe (ha bejutnak!), akkor nagy valószínüséggel vagy kibuknak az első évben, vagy pedig a puskázás mesterévé válnak. Ennek eredménye pedig, hogy amikor elkerülnek egy munkahelyre, nem fogják tudni megfelelő képpen elvégezni a munkájukat. Rossz munkaerő lesznek. Mit tehet a szülő és mit tehet a felnőtt, dolgozó ember, hogy koncentráltabban tudjon összpontosítani a tanulásra illetve a munkára? Erre a problémára is megoldás a beszédtechnika. A beszédtecnika nem csak a helyes légzésre tanít meg- mint azt már tárgyaltuk-, hanem arra, hogy tudjunk megfelelő képpen egy vagy akár több dologra koncentrálni,hogyan tanuljunk hatékonyan. 

Több felnőtt növendékemnél tapasztaltam (vezető beosztásban vannak),hogy nem tudnak hangosan olvasni, képtelenek egy adott szöveg lényegét összegezni pár mondatban, nem tudnak logikusan gondolkodni. Erre az egyetlen megoldás, a kitartó gyakorlás és munka a beszédtechnika tanárral. A mondókák megtanulása fejleszti a  memóriát, a hozzá kapcsolt ritmus gyakorlatok segítenek a magyar nyelv helyes beszédtempóban és ritmusban való közlésére. A hanggyakorlatok ahhoz nyújtanak segítséget, hogy az illető ne terhelje hangszalagjait, hosszan tudjon beszélni elfáradás nélkül. E közben fejleszteni lehet a színes beszédet, azaz ne legyen monoton amit mondunk. Ezzel egyetemben a beszédtechnika nagy hangsúlyt fordít a test megfelelő használatára, úgy mint verbális-és nonverbális kommunikációra, ezen belül mimika, gesztus, tesstartás, szemkontaktus, érzelem átadás-közvetítés-eltitkolás-.

Mind a pedagógusok, mind a gyermekek és a felnőttek integrálni tudják munkájuk során a beszédtechnikán tanultakat. Kommunikációjuk hatékonyabb lesz, önbizalmuk növekedni fog a sikerélmény miatt, testük helyes használata pedig irigylésre méltó lesz mások számára.

A csoportos foglalkozások pedig elősegítik a másik emberrel való együttműködést, összekovácsolja a cspattagokat.

Tehát,foglaljuk össze,milyen részei vannak a gyakorlatban a beszédtechnikának:

-légzés

-hangadás

-artikuláció

-beszédtempó

-szövegértés

-szóbeli közlés fejlesztése

-koncentráció

-prezentáció ( testtartás,mimika,gesztikuláció,szemkontaktus)

A színpadi beszéd abban tér el a köznapi beszédtől, hogy bár nem köznapi beszéd, a köznapi beszéd látszatát kelti. Az, hogy a színpadon, a kívülről megtanult szöveget úgy tudjuk elmondani, mintha az nem a színpadon hangzana el, magában foglalja azt, hogy a színpadi beszéd szabályait alkalmaztuk. Minél természetesebben hangzik a szó a színész szájából a színpadon, annál nagyobb a közönség elragadtatása.

A színpadi megnyilatkozás többnyire lényegesen mélyebb értelmi kifejezést tár föl, mint a köznapi beszélgetés tartalmi elemei. A legnehezebb azonban az olyan játék, ahol a teljes természetesség látszatát kelteni egy egyáltalán nem természetes helyzetben.
Ha valaki rászánja magát a tanulásra, először is meg kell tanulnia hallani.

Az első időben - ha már tud egy kicsit hallani - megdöbbenti majd az a sokféle beszédhiba, modorosság, ami környezetünkben fellelhető, s később kezdi észrevenni saját hibáit is.
Amikor kezdi látni a célt, s fölfedezi leküzdendő hibáit, az első hónapok nagy munkával, lendülettel és eredménnyel indulnak. Ezt némi stagnálás követi, kicsit visszaesik az érdeklődés, mert a felületes eredmények nem vigasztalóak a makacs hibák megmaradásáért. Később azonban már lehet látni az eredményt, ilyenkor már az otthoni környezet is észleli a változást.

                                                                       ( Montágh Imre)